A gépek darwini fejlõdése

A harmadik alcím után akár pontot, akár felkiáltójelet, de kérdõjelet is lehetett volna tenni.

A jóslás nem kifizetõdõ tevékenység, én magam is többször mentem bele jóslásokba, szinte minden jóslatom teljesült, de többnyire nem arra az idõpontra, amire számoltam, általában sokkal ? akár évtizedekkel késõbbre is ? mint amit én elképzeltem.

Az informatika csendes forradalma

Megszületett tehát - még a 20. század végén ? a világméretû számítógépek közötti összeköttetési rendszer, ami lehetõvé tette mindenféle információ átvitelét számítógépek (munkaállomások) között.

Közben ? viszonylag csendben ? elkezdõdött a telekommunikációs forradalom is, miután a számítógépes technológia nem csak hatott a telekommunikációs eszközök fejlõdésére, de kiszorította a hagyományos eszközöket ? például az elektromechanikus telefonközpontokat - a távközlési rendszerekbõl.

Füstjelektõl a számítógépig

Amióta ember él a Földön, már nagyon sok jelzõt ráaggattak, volt már homo sapiens (a gondolkodó ember), azután homo ludens (a játszó ember), a 21. század embere szerint az emberre illõ legkorábbi jelzõ leginkább az ?informaticus? lehetett volna, ha az informatika kitalálására nem kellett volna egészen a 20. századig várni. Az embernek ugyanis - amióta csak emberekrõl beszélhetünk - állandó információ éhsége, illetve információ átadási (továbbítási) késztetése van.

Rövid szakmai állomások saját szavakkal:

Kovács Győző

1933 február 27. Világra jöttem: „... tűzoltó leszel vagy katona ...”, egyik sem lettem, „csak” számítástechnikus.

1950 Elvégeztem a középiskolát, nem vettek fel az egyetemre, mert Édesapám - politikai okokból - éppen börtönben volt. Gyárba mentem, szakmát szereztem, majd

1951-ben, mint munkást elküldtek az egyetemre.

Kovács Gyõzõ elévülhetetlen érdemeket szerzett az informatika hazai elterjesztésében. Mind a mai napig kiemelkedõ oktatási és tudományos népszerûsítõ munkát végez, és nemzetközileg is elismert szakember.

A Mûegyetem elvégzése után 1957-ben az MTA Kibernetikai Kutató Csoportjában kapott állást, ahol részt vett az M-3 számítógép építésében, amelyhez két önálló fejlesztési eredménnyel is hozzájárult. Ugyancsak részt vett a Telefongyár EDLA ügyviteli számítógépeinek tervezésében és építésében.

Az ECDL történelem

A vizsgarendszert egy 1988-ban született ötlet alapján elõször Finnországban vezették be, 1994-ben. 1997-ben az EU, valamint a CEPIS (Council of European Professional Informatics Society) támogatásával létrejött a nemzetközi ECDL Alapítvány, amely máig document.write(ecdlorszagszamkb); 146 országban vezette be és felügyeli az ECDL rendszert. Az ECDL mára Európa szinte valamennyi országában elérhetõ és a kezdetek óta több Európán kívüli ország (Kanada, Dél-Afrika stb.) is csatlakozott: ezekben az országokban a vizsgarendszer neve ICDL, azaz Internatinal Computer Driving Licence.

Neumann úgy vélte (és ekképp cselekedett is): a számítógép az emberiség kincse, azt egyetlen ember vagy szûk csoport sem sajátíthatja ki magának, tehát nem is szabadalmaztathatja. Ezzel szemben Mauchly és Eckert szabadalmaztatta az ENIAC-ot, ennek valamennyi áramkörét, tehát a korai számítógép elvét is, noha maga a számítógép (ennek az alapelve) nem az õ találmányuk.

Az elektroncsöves bináris áramköröket, a dobmemóriát, a mûveletvégzõ és az összes többi részegységet egy Bulgáriából emigrált családnak a fia, John V.

Ki volt Neumann János? Szerencsés ember vagyok, mert ezt a kérdést a világnak számos országában volt alkalmam föltenni, általában tizen-huszonéves hallgatóim elõtt. Tapasztalataim szerint a tanárok rendszerint már elõre felkészítették diákjaikat, s õk többé-kevésbé helyesen feleltek e kérdésre, ám nagyon sok helyen semmit sem tudtak a XX. század egyik legnagyobb matematikusáról, az elektronikus számítógép egyik alkotójáról.

Sok mindent még azok sem tudtak, akik ?készültek? Neumannból.

Az elektronikus számítógépek logikai tervezésében kiemelkedõ érdemeket szerzett. Ennek alapvetõ gondolatait ? a kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasítás rendszer ? Neumann-elvekként emlegetjük. Õ irányította az EDVAC ? az elsõ olyan számítógép, amely a memóriában tárolja a programot is ? megépítését 1944-ben, amelyet 1952-ben helyeztek üzembe. A számítógépnek köszönhetõen világszerte óriási tekintélye lett. Ennek a számítógépnek a terve és az õ továbbfejlesztett elmélete (Neumann-elv) alapján készülnek a mai számítógépek is.

35 éves a mikroprocesszor

Csütörtökön lesz 35 éve, hogy az Intel elkészítette a világ elsõ mikroprocesszorát, amely új fejezetet nyitott a számítástechnika történetében. A gyártó napjainkban a négymagos csodákkal szeretné visszaszorítani riválisát.

A jeles évforduló alkalmából a Computer History Museum külön rendezvényen emlékezik meg a lépésrõl, amelynek jelentõségét még a vállalatnál sem ismerték fel évekig. A számológépbe szánt forradalmi újítást ugyanis eleinte középszerû fejlesztésnek tartották, amelyet majdnem végleg kiadtak a kezükbõl, a partner japán cégnek engedve át a licencjogokat.