A számítógép az információfeldolgozás eszköze, a bevitt inputokat a programnak megfelelő outputtá alakítja.

A számítógép története lényegében az első számítógépek kialakításával kezdődik és a számítógép gyorsabbá, olcsóbbá, elérhetőbbé tételének folyamatát rögzíti.

A számítógépek a kézzel működtetett eszközökből a lyukkártyás, majd az előre programozott számítógépek irányába fejlődtek. A számítógép történetének ebben a szakaszában jelentős előrelépések történtek a számítógép architektúrájának fejlődésében, vagyis az adatbevitellel és -megjelenítéssel, tárolással, feldolgozzással foglalkozó részek kidolgozásában és összekapcsolásában.

Kovács Győző elévülhetetlen érdemeket szerzett az informatika hazai elterjesztésében. Mind a mai napig kiemelkedő oktatási és tudományos népszerűsítő munkát végez, és nemzetközileg is elismert szakember.

A Műegyetem elvégzése után 1957-ben az MTA Kibernetikai Kutató Csoportjában kapott állást, ahol részt vett az M-3 számítógép építésében, amelyhez két önálló fejlesztési eredménnyel is hozzájárult.

1867-ben szabadalmaztatták azt az írógépet, amely két új dolgot is teremtett: egyik a gépírás mint foglalkozás, a másik a QWERTY billentyűzet volt. Az előbbi lassan minden számítógéphasználó "foglalkozásává" vált, míg az utóbbi egy őskövület...

Az írás automatizálásának megoldása több ezer éves múltra tekint vissza. A legegyszerűbb módszer a nyomtatásra a teljes szöveg egyetlen nyomósablonba való kimetszése lett, hasonlóan a mai bélyegzőkhöz.

„A szovjetek mindig mindenből a legnagyobbat akarták csinálni: legnagyobb harang, legnagyobb ágyú, legnagyobb mikrochip” – mondja Muszka Dániel, miközben az akkoriban a Szovjetunióhoz tartozó Belorusz Köztársaság komputeriparának aranykorában gyártott csúcsmodellt, az 1968-ban kifejlesztett Minszk-32-t mutatja nekünk.

A több szekrényből álló számítógépet stílszerűen a Szeged határában lévő volt szovjet laktanya egykori legénységi épületében láthatjuk kiállítva – itt, egy gazzal felvert alakulótér végében található ugyanis Magyarország legnagyobb számítógép-múzeuma.

Az első számítógép, melyet a KFKI Mérés- és Számítástechnikai Kutatóintézete (MSZKI) gyártott, a KFKI TPA 1001 volt.  A szervezet addig főleg analizátorok és egyéb laboratóriumi berendezések gyártásával foglalkozott (mérőműszerek, többcsatornás csöves analizátorok), a hatvanas évek közepén fogant az ötlet, hogy egy programozható berendezést építsenek. Az 1960-ban a Központi Fizikai Kutatóintézethez került Ural I. számítógép mellett a később érkezett ICT1905 megfigyelésével kezdődött el a gyakorlati munka.

Több mint 60 év telt el azóta, hogy a nácik ellen óriás harcot vívott a világ. De mos a Colossus, a kódfejtõ számítógép, amely megfordította a második világháborút, és a szövetségesek oldalára billentette a mérleget - a Colossus tehát újra visszatért az üzleti világba.

Több évtizednyi csend után a masina csattog, zörög és újra mûködésbe lendül. A 14 éven át tartó jelentõs felújításnak köszönhetõen a világ elsõ programozható digitális számítógépe ismét munkába állhat.

Kódfejtõ matuzsálem Egy újjáépített, a II. világháborúban használt kódtörõ számítógép, ami fénykorában titkosított ellenséges üzeneteket fejtett meg, most elvesztette a csatát egy asztali számítógép ellen, amikor egy kódolt rádióüzenetet kellett megfejteniük.

Hosszú idõ óta ez a megmérettetés volt az elsõ alkalom, hogy a Colossus elnevezésû gép - amit még Winston Churchill rendelt meg annak idején - újra üzemelt .

Az elektronikus számítógépek logikai tervezésében kiemelkedõ érdemeket szerzett. Ennek alapvetõ gondolatait ? a kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasítás rendszer ? Neumann-elvekként emlegetjük. Õ irányította az EDVAC ? az elsõ olyan számítógép, amely a memóriában tárolja a programot is ? megépítését 1944-ben, amelyet 1952-ben helyeztek üzembe. A számítógépnek köszönhetõen világszerte óriási tekintélye lett. Ennek a számítógépnek a terve és az õ továbbfejlesztett elmélete (Neumann-elv) alapján készülnek a mai számítógépek is.