Informatika történet: 27 éve került piacra, és sokak első kapcsolata volt a számítástechnika világával - Margaret Thatcher a brit ipar vívmányként személyesen mutatta be a japán miniszterelnöknek. Miről van szó?

Szeretettel köszöntelek a Informatika- és Médiatörténeti Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 471 fő
  • Képek - 211 db
  • Videók - 41 db
  • Blogbejegyzések - 80 db
  • Fórumtémák - 10 db
  • Linkek - 92 db

Üdvözlettel,

Informatika- és Médiatörténeti Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Informatika- és Médiatörténeti Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 471 fő
  • Képek - 211 db
  • Videók - 41 db
  • Blogbejegyzések - 80 db
  • Fórumtémák - 10 db
  • Linkek - 92 db

Üdvözlettel,

Informatika- és Médiatörténeti Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Informatika- és Médiatörténeti Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 471 fő
  • Képek - 211 db
  • Videók - 41 db
  • Blogbejegyzések - 80 db
  • Fórumtémák - 10 db
  • Linkek - 92 db

Üdvözlettel,

Informatika- és Médiatörténeti Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Informatika- és Médiatörténeti Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 471 fő
  • Képek - 211 db
  • Videók - 41 db
  • Blogbejegyzések - 80 db
  • Fórumtémák - 10 db
  • Linkek - 92 db

Üdvözlettel,

Informatika- és Médiatörténeti Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

 



A nyolcvanas évek egyik legnépszerűbb személyi számítógépének huszonhetedik születésnapját nem ünnepelhetnénk méltóbban, minthogy felidézzük születésének előzményeit, virágkorát, hanyatlását - és bármilyen meglepő, de a retromániának köszönhetően létező - jelenét. Sir Clive Sinclair, a brit ipar csodagyereke első cégét még 1961-ben alapította. A hihetetlenül apró televíziók, erősítők, rádiók és számos egyéb elektronikus mütyür alkotójának útja nem volt mentes a fiaskóktól - mint tudjuk töviseken át vezet az út a csillagokig. Ha a brit kormány nem injektál 1976-77-ben hatalmas összeget Sinclair akkori cégébe, akkor sohasem születtek volna meg a világ akkori legkisebb és legolcsóbb személyi számítógépei.

 

Sinclair gépek a ZX Spectrum előttről

 

Sinclair üzleti sikereinek egyik titka az volt, hogy valamiben mindig első volt, gyakran olyan piacot célozva, melyről jobbára senki sem tudta, hogy az egyáltalán létezik. A Commodore 1979-ben dobta piacra a 700 fontos PET-et, de az Apple és a Tandy is jelen volt már gépeivel. Ezek laboratóriumokban, cégeknél, könyvtárakban, oktatóközpontokban voltak leginkább megtalálhatóak, de akkoriban az Egyesült Királyságban és úgy általában Európában még nem túl sok magánembernek volt számítógépe otthon. 1979 májusában a Financial Times azt jósolta, hogy "A személyi számítógépek folyamatosan olcsóbbak lesznek, és az áruk öt éven belül száz font körülire csökken majd." Jellemző, hogy Sinclair úgy döntött, elkészít egy az összes lényeges szolgáltatást nyújtó, olcsó gépet - mindössze néhány hónap alatt!

 

 

zx80.jpg

Két világ találkozása: A brit Sinclair ZX 80 és a szovjet Junoszty (a szerző gyűjteményéből)

 

 

A ZX80 a világ akkori legkisebb és legolcsóbb számítógépe egy kiállításon mutatkozott be 1980 januárjában. A mérete mindössze 9 x 7 hüvelyk (22,86×17,78 cm) volt és az ára 99,95 angol font készre szerelve, vagy 79 font kit formában. Annak érdekében, hogy az árát alacsonyan tartsák, kevés alkatrészből kellett felépülnie, és ezért számos radikálisan új ötletet is bevetettek. A legnagyobb megtakarítást az otthoni televíziókészülék mint megjelenítő és a kazettás magnetofon mint háttértár alkalmazása jelentette. A gép Z80A mikroprocesszorra - melyet a Nippon Electric gyártott - épült. Akkoriban nagynak számító, 4 kilobájtos ROM-ja volt, amely speciális BASIC interpretert tartalmazott.

 

 

zx80mema.jpg

Hihetetlenül ritka: 3 kilobájtos memóriabővítő a ZX80-hoz


A ZX80 az utca emberét célozta, kiszolgálandó azt az igényt, hogy a révén valamit megtudjanak a számítógépek programozásáról. De hogy az utca embere miért akarna megtudni valamit a számítógépek programozásáról? Akkoriban a kép, ami a "számítógép" szóra az emberek fejében kirajzolódott, az valami olyasmi volt, amit a tévében és a filmekben láttak: klinikai tisztaságú, légkondicionált teremben álló szekrények, villogó fényekkel és mágnesszalagokkal, melyek ide-oda forogtak. Szóval mi a csudának is akart volna bárki számítógépet otthonra? A legviccesebb az egészben, hogy sohasem derült ki a miért. Csak megtörtént. A ZX80 azonnal átütő siker lett. A kiállítás első öt percében tíz megrendelést adtak le rá. Sinclair cégének irodáját a King's Parade-en elöntötték a megrendelések, a telefonközpont pedig bemondta az unalmast. Ekkora sikerre senki sem számított, és Sinclair legnagyobb problémája az volt, hogy egyszerre tudja ellátni a gyártás és az adminisztráció feladatát is.

 

A ZX80 nagyon népszerű volt, és nagyon jól fogyott, persze ez nagymértékben annak volt köszönhető, hogy nem volt konkurenciája. Igazából több hátránya is volt. Hiányzott belőle a lebegőpontos aritmetika, mindössze öt számjegyű számok kezelésére volt képes, illetve nem tudott több különböző fájtípust kezelni. Az érintésérzékeny - pontosabban érintésérzéketlen - billentyűzet szintén megkeserítette a felhasználók életét. Érdekes, hogy a különböző billentyűzetproblémák a későbbi Sinclair gépeknél is megmaradtak. A ZX80-nak egyébként a mi Primo gépeinkéhez hasonlatos billentyűzete volt, csak annál sokkal kisebb, de közel olyan pocsék. A ZX80 olyan piacot nyitott meg, amely túlszárnyalta Sinclair legmerészebb elképzeléseit is. Az értékesített példányszámot tekintve teljesen ellentmondó adatokat találni. A Planet Sinclair 100 000 példányról beszél a gyártás 1981 augusztusi megszüntetéséig - szerintük a gépek 60 százaléka külföldön kelt el, de más helyütt szintén ők már csak 50 ezer darabot említenek.

 

 

zx81.jpg

 

Hihetetlenül gyakori: Sinclair ZX81 (a szerző gyűjteményéből)

 

 

A ZX81, 1981 márciusában jelent meg. Nagyon hasonlított a ZX80-ra, de egy a Sinclair Research által tervezett és a Ferranti gyártotta "bedrótozatlan" kapumátrixot (Uncommitted Logic Array, azaz ULA) tartalmazott, amely a ZX80 tizennyolc chipjét váltotta ki, így az ára 69,95 font volt készre szerelten és 49,95 kitként. Az újdonság már egy sokkal strapabíróbb, fekete készülékházba került, és ami még fontosabb, képes volt megbirkózni a decimális lebegőpontos műveletekkel és tudományos számításokkal. A cég a ZX80 tulajdonosok számára kínált egy módosított ROM-ot, melynek segítségével ZX81-é varázsolhatták gépüket. A szintén 1 kilobájt memóriájú ZX81-ek gyakorlatilag kötelező extra tartozéka volt a 16 kilobájtos memóriabővítő, amely kompatibilis volt az elődmodellel is - lévén ugyanolyan bővítőcsatlakozót építettek rájuk. Sinclair bejelentette, hogy egy apró nyomtatót is piacra dob majd még az év folyamán, amely szintén mindkét géppel kompatibilis.

 

A fejlettebb géppel és a nyomtató ígéretével a háta mögött, Sinclair elhatározta, hogy megpróbál betörni az állami megrendelések zsíros piacára, így iskolák számára összeállította a saját féláras ajánlatát. Egy gépet és egy 16K-s memóriabővítőt az oktatási intézmények számára mindössze hatvan fontért kínálta és opciót kínált a ZX Printerre, hogy amikor az majd megjelenik, féláron vásárolhatják majd meg. Így egy teljes ZX81 rendszer ára 90 fontra rúgott a számukra, míg a legolcsóbb konkurens ajánlat 130 font volt. Körülbelül 2300 iskola vásárolt a Sinclair csomagból - gyakran nem is egyetlen példányt.

 

zx8116k.jpg

 

16K-s memóriabővítő a ZX80-hoz és ZX81-hez, megjelenésében az utóbbihoz igazítva (a szerző gyűjteményéből)

 

 

A ZX Printer végül 1981 novemberében látott napvilágot, 49,95 fontos áron. Fémbevonatú, speciális papírra dolgozott. Ugrás az időben de a nagyon találó jellemzés miatt megéri: az Ötlet című hetilap 1983 végén tesztsorozatot indított BitLet számítástechnikai mellékletében a legelterjedtebb, legnépszerűbb mikrogépekről. Akkor ugyan már a ZX Spectrum kapcsán írták a ZX Printerről az alábbi örökbecsű sorokat: "Perifériák: ... az észbontó az, hogy ezek a berendezések a fizika és az egyetemi professzorok szabályait felrúgva működnek... Nevetséges ez a nyomtató: két kötőtű szaladgál benne összevissza. De nyomtat!" E megállapítások egyébként alapvetően az összes Sinclair számítógépre és perifériára igazak voltak. A magunk részéről annyit tennénk hozzá, hogy nem elég, hogy a két kötőtű rohangált, de még szikrázott is, ami sötétben hihetetlenül jól mutatott.

 

zxprinter.jpg

 

A ZX Printer. "Két kötőtű szaladgál benne összevissza. De nyomtat!"www.sinclair.hu

 

zxprinterpaper.jpg

 

Így nyomtatott a ZX Printer - 32 karakter soronkéntwww.speccy.org

CW

Címkék: személyi számítógép zx spectrum

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Márkus Zoltán üzente 15 éve

Nekem is az első kapcsolatom volt a számítástechnikával a ZX81 (a Primo mellett).
Emlékszem, hogy futott rajta repülésszimulástor is, kb 2 vagy 3 memóriabővítés volt egymásba tolva, és felpolcova, nehogy kontakthiba legyen...

Valamikor 1983 környékén pedig már otthon programoztam a hihetelen színes (!) Laser200-on, kemény 4KB memóriában.

Válasz

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu