Barabási Albert-László erdélyi származású kutató a skálafüggetlen hálózatok felfedezésével írta be magát a tudománytörténetbe. A világhírű fizikussal beszélgetett   rendszerelméleti kutatásairól és azok gazdasági-társadalmi hatásairól a Computerworld riportere.

Barabási Albert-László fizikust, a Behálózva és a Villanások című, nagy sikerű könyvek szerzőjét, a bostoni Northeastern Egyetem és a Harward professzorát a hálózatelmélet egyik megteremtőjeként jegyzik világszerte.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A DARPA (Defense Advanced Research Projects Agency, azaz Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége; korábbi nevén ARPA) az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának kutatásokért felelős részlege. 1958-ban alapították, a szputnyik szovjet felbocsátására adott válaszul azzal a céllal, hogy az Egyesült Államok megőrizhesse haditechnológiai fölényét ellenfeleivel szemben.

A mindennapossá váló adatlopások során a felhasználónevek és jelszavak mellett gyakran kerülnek célkeresztbe az e-mail címek is, amelyeket aztán a spammerek előszeretettel használnak a kéretlen küldeményeik célba juttatása érdekében. A lopott adatokkal való alvilági kereskedelem az interneten, különféle weboldalakon és fórumokon folyamatosan zajlik.

Tíz-tizenöt év egy civil szervezet életében már történelminek mondható. Ennek az időszaknak az egyes teleházakban történt eseményeit, közös találkozóit és az ország teleházaiból válogatott emlékeket vette számba és mutatta be a jubileumi 15. születésnapi Teleházas Konferencia és kiállítás a fővárosi Rubin Hotelben 2010. május utolsó hétvégéjén.

A Szentmártonkátai Teleház működik legrégebben a régióban, így Kissné Pásztor Éva, az intézmény vezetője vehette át az ezt tanusító oklevelet a 15 éves Teleház Szövetség és mozgalom két alapítótagjától, Kovács Győzőtől és Gáspár Mátyástól.

1867-ben szabadalmaztatták azt az írógépet, amely két új dolgot is teremtett: egyik a gépírás mint foglalkozás, a másik a QWERTY billentyűzet volt. Az előbbi lassan minden számítógéphasználó "foglalkozásává" vált, míg az utóbbi egy őskövület...

Az írás automatizálásának megoldása több ezer éves múltra tekint vissza. A legegyszerűbb módszer a nyomtatásra a teljes szöveg egyetlen nyomósablonba való kimetszése lett, hasonlóan a mai bélyegzőkhöz.

Van - illetve már csak volt - az Október 6-a utca 9. számú ház földszintjén, a Zrínyi utca sarkánál egy első ránézésre üzletnek látszó helyiség, ahol régebben a Televideó árusított műsoros kazettákat. 2001. november 26. óta a kirakatot érdekes, régi, műszaki berendezések teszik vonzóvá, hogy felhívják az arra sétálók figyelmét egy kuriózumra: itt látható a Magyar Televízió Technikatörténeti és Műsor Múzeuma.

A kiállított anyag összegyűjtése, felállítása, gondozása és rendbehozatala lényegében egyetlen ember, Koreny János elektromérnök, műszaki fejlesztő lelkesedésének és tudásának köszönhető. Ő egyike azoknak, akiknek a szakmája azonos a hobbyjukkal.

Bár a Magyar Televízió működését már évekkel korábban megkezdte, születésnapjának 1957. május 1-jét tekintjük, mivel ekkor kezdődtek meg a többórás, rendszeres közvetítések.

A televíziózás, egykori nevén a távolbalátás története a Nipkow-tárcsával kezdődött 1884-ben, amely technológia a harmincas évek közepéig meghatározó szerepet játszott a fejlesztésben. Mára a hagyományos, képcsöves tévék mellett megjelentek a plazma és az lcd televíziók és kisérleti fázisban vannak az OLED tévék is.

Rendkívül színes, szellemes és bölcs egyénisége csak úgy sugárzott. Ami mind a magánbeszélgetések, mind az előadásai során azonnal kitűnt . Művészi ihletettségét jelzi, hogy rajzait, karikatúráit a kollégái is kedvelték. A tudást tisztelte, ezért metsző humorral lépett fel a tudatos butítás ellen.

Nemes Tihamér Budapesten született 1895. április 29-én. Oklevelét is itt szerezte 1917-ben. 1921-ben a Telefon Hírmondónál, 1929-től a Postakísérleti Állomáson dolgozott.