Amióta múzeumunk megkezdte reményteljes és küzdelmes munkáját, mindig voltak olyan kollégáink, akik a matematika- és számítástechnika történetéből is gyűjtöttek műtárgyakat. Ezek a tárgyak elsősorban, mint a mérnöki munka segédeszközei keltették fel érdeklődésüket. A számítástechnika fiatal és ellentmondásos diszciplína volt még akkor, már lemosta magáról a "polgári áltudomány" bélyegét, de a kor muzeológusainak gondolkodásában még aligha szerepelt volna önálló gyűjtőkörként.

logartárcsa

1968-ban (jogelődünk, a Műszaki Emlékeket Nyilvántartó és Gyűjtő Csoport munkatársaiként, a múzeumunk hivatalos megalakulását jelentő minisztertanácsi rendelet előtt négy évvel) már nagy számban dolgoztak fel elemi számolószerkezeteket és mechanikus számológépeket, s ne felejtsük el, hogy ugyanez az év a híres esztergomi számítástechnikai kiállítás éve: a magyar számítógép-ipar (az egyetemi kutatócsoportok, iskolák nem lebecsülendő sikerei után) ekkor mutatkozott be igazán a nagyközönség számára.

Ugyanebben az évben került feldolgozásra gyűjteményünk egyik legrégibb tárgya, Dr. Roth Dávid, az "elfeledett párizsi magyar orvos" (Nagy Csaba) 1842-ben épített mechanikus, fa foglalatban elhelyezett, réz szerkezetű számológépe. Nyilván egy ilyen korú tárgy már a számítástechnika univerzumával szemben idegenkedő tudósokat is meggyőzte, hogy érdemes a számolás, számítás történetével foglalkozni, s lassanként a számítástechnika önálló területei is elnyerték méltó helyüket. (Ebben napjainkban bizonyára az az örvendetes kormányzati szándék is segít majd, amely a "jelen" megőrzését javasolja, támogatja.)
Ezekben a kezdetinek mondható időkben a finommechanika irányából Karlovits Károly, az elektronika irányából pedig Oszetzky Gábor muzeológusok foglalkoztak a matematikatörténet és a számítástechnika-történet emlékeinek gyűjtésével.

Tóth Endre 1982-től a múzeum munkatársa, s szintén az elektronika irányából, de - a más területek kiváló szakértő muzeológusainak együttműködésével - fokozatosan vette át a lassan egységesülő gyűjtemény feladatait, amely oly módon alakult ki, hogy több gyűjteményünkből is átkerültek az informatikatörténet szempontjából fontos műtárgyak. Természetesen metszetek, átjárások így is előfordulnak: különösen az irodagéptörténeti gyűjtemény és a gyengeáramú elektrotechnikai, híradástechnikai- és elektronikai gyűjtemény egyes tárgyai érdekesek egy szélesebb spektrumú informatikatörténet nézőpontjából.

Jellemző a legendás, a történeti kiállítás mellett kortárs termékbemutatóknak és közösségi kapcsolatoknak is teret adó rendezvények sikerére, hogy a Neumann-évben, az Informatikai- és Hírközlési Minisztériumban tartott mikroszámítógép-történeti kiállításunk (2003-2004) címe is (A számítástechnika mindenkié) ennek szellemét és hangulatát idézi.		IBM Displaywriter célszámítógép az IHM kiállításon
Kovács Győző és Muszka Dániel erőfeszítései, az ún. szegedi gyűjtemény, az Informatika Történeti Múzeum Alapítvány (ITMA) - az OMM aktív közreműködésével való - kialakulása és fejlődése külön tanulmányt érdemel. 2003-tól külső munkatársként és 2004 végétől segédmuzeológusként Képes Gábor is segíti a munkát, elsősorban a személyi számítógép történetének kutatásával. Tanulmányunk végén látni fogjuk, hogy Dr. Roth százhatvanhárom éves számológépe mellett már például az első Toshiba laptopok és az Apple cég egyik korai, de már CD-ROM egységgel is egybeépített desktop számítógépe is a gyűjtemény részét képezi.
Tóth Endre 1989-ben ezt írta: "A számítástechnika tudománya és ipara a 80-as években rohamosan fejlődött. E fejlődés ütemét kívánja felvenni a hazai gyártó kapacitás is. Termékeik ma már könnyebben elérhetők a mikroszámítógépek megjelenése óta. E gépekkel ma még inkább a felhasználók körében lehet találkozni, de rövid idő múlva néhányuk a múzeumi kiállítások anyagát fogják gyarapítani."		Videoton TV Computer
Valóban, a rövid idő elrohant, s most azon kezdhetünk gondolkodni, hogy a mai újdonságok (a palmtop számítógépek, a mobiltelefon és a számítógép szolgáltatásait ötvöző kommunikátorok, a floppy lemezt lassanként kiszorító pendrive törpe adattárolók, a digitális mp3-lejátszók) mikor és milyen módon fognak állományunkba kerülni, ezek közül mely típusok érdemlik meg egy magyar múzeum figyelmét. Hiszen, a megváltozott körülmények között, a "hazai gyártó kapacitás" is idézőjelbe került, lényegesen más, mint ami tizenöt évvel ezelőtt volt. A magyar szellemi tőke a reál területeken viszont őrzi hagyományosan remek pozícióját.

Sinclair ZX Spectrum