A sajtó fontos jellemzői:

• Aktualitás (aktuális legyen)
• Publicitás (mindenkihez szóljon)
• Periodikus (időszakosan jelenjen meg)
• Univerzitás (minden jelenjen meg)

Először a NEWS LETTERS a XIII. században jelenik meg Angliában.
1475 - Trieszt - a legrégibb nyomtatott újságlevél.
1609 - RELATIO - Straszburg - az első rendszeresen megjelenő.

A hírközlésnek politikai szerepe van, erre már jó korán rájönnek. A királyi udvar adja ki az engedélyt (franciáknál is). Kivétel ez alól: angliában nincs hatalma az udvarnak a sajtóban. 1694-ben törvénnyel megszüntetik minden ilyen irányú jogukat. Sajtószabadság!

(1705-1710) az első latin nyelvű magyar lap MERCURIUS HUNGARICUS Ráday Pál a szerkesztő, a Brével nyomdában jelent meg,rendszeres megjelenést terveztek, de 6 szám jelent meg. A második számtól változik a név, főleg haditudósítások jelennek meg benne. Ez a magyarországi hírlapirodalom őse!

(1764-1929) PRESBURGER ZEITUNG az első folyamatosan megjelenő hírlap. A leghosszabb életű lapját Vindisch Károly-Gottlic szerkeszti, hetente 2X jelenik meg Landerer nyomdájában, ígéretet tesznek hírdetések - aukciók közlésére is, színes-olvasmányos. Melléklapja 1767-től jelent meg, és főként moralizáló szépirodalmi anyagot, majd gazdasági, természettudományi anyagokat közölt.

A magyar sajtó megszületésétől intézményesüléséig
1780-1840 - FELVILÁGOSODÁS - II. József

(1780-1788) az első rendszeresen - havonta - megjelenő magyarnyelvű lap, a MAGYAR HÍRMONDÓ, Ráth Mátyás létesített a pozsonyi nyomdában jelent meg. Folyóirat-jellegű, egyhasábos (könyv típusú). Eltér a referáló stílustól, a kommentárokkal pótolja az akkor még hiányzó folyóiratokat. Fontos a nemzeti nyelv fejlesztése. Szerkesztő vált.

(1786-1834) MAGYAR KURIR Szacsvai János szerk. Bécs, melléklapja a
(1788-1793) az első önálló folyóirat, MAGYAR MUZEUM a magazinirodalom ősét a kassai magyar társ. indítja, Baróti, Kazinczy, Batsányi szerkeszti - A Franciaországi változásokra - Két kötet, 4-4 szám.
Kazinczy kiválik - MAGYAR ORFEUS (1789-1792) 8 lapszám.

(1794-95) URÁNIUS a nők műveltségét, a nemzeti karaktert akarta fejleszteni. Festetics támogatta, Kármán József -- Fanni hagyományai.


1795-re a magazinok mind megszűnnek.
1803-ra 1 hírlap marad életben (Bécsi) MAGYAR KURIR.
1806-tól indul Pesten HAZAI TUDÓSÍTÁSOK, ami 1840-48 NEMZETI ÚJSÁG
1817 - TUDOMÁNYOS GYŰJTEMÉNY - ez honosította meg a kritikát.
A magyar sajtó végleges MEGGYÖKERESEDÉSE - REFORMKOR
1820-40-es évek -- Polgári átalakulás
Ezek az újságok gyakorlatilag az 1848-as forradalom szellemi és politikai előkészületeiről szóltak.
A 20-as évektől erősödtek a folyóiratok, kritikai lapok, almanachok.
TUDOMÁNYOS és ISMERETTERJESZTŐ, DIVATLAPOK és KÉPESLAPOK, FILLÉRES lapok.
A sajtó mint intézmény működik.
1820 - az első katolikus újság

1826 - az első esztétikai lap ÉLET ÉS LITERATÚRA Szemere, Kölcsey szerkeszti, Tratner a kiadója, a korszerű nemzeti jelleggel fogl.
1831 - TUDOMÁNYTÁR a fejlett országok bemutatása, Toldi Ferenc szrk.
(1833-44) az első magyarnyelvű divatlap a REGÉLŐ
(1832-48) JELENKOR - Széchenyi határozta el, Kisfaludit kérte fel, 36-tól elsőként veszi fel az angol lapok formáját. TÁRSALKODÓ melléklete az első tematikus melléklet, Bajza is írt bele.

(1832-36) Kossuth Lajos Kéziratos lapok - ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK
Előfizetés útján, levélben továbbították - a vezércikk őse
(1834-48) VASÁRNAPI ÚJSÁG
(1836-37) TÖRVÉNYHATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOK a megyegyűlésekről tudósít. Metternich a lapot betiltja, Kossuth 3 évre börtönbe kerül.
1837 - irodalmi kritika kezdete - ATHÉNEUM
(Bajza, Toldi, Vörösmarty szerkeszti, kb. 1000 olvasója van.

1840-50 - a politikai sajtó kivirágzása
(abszolutizmus, amnesztia, sajtószabadság)
(1840-49) PESTI HÍRLAP - Kossuth hiv.lapszerkesztő, heti 2 X jelenik meg, Landerer nyomdájában, 3 hasábos formában, a lap egységét a nemzeti reform adja - a publicisztika eszközével támogatja az átalakulást.
Bécsi jóváhagyással politikáról is írhat - megírja a magyar reform-kor tematikáját. Tőle származik a Politikai vezércikk. 5000 pl. 1847 Egyesült nemzedék (centralisták) orgánuma a Pesti Hírlap.

(1843-48) DIVATLAPOK -- HONDERŰ, ÉLETKÉPEK, PESTI DIVATLAP.
1844-48 BUDAPESTI HIRADÓ már heti 4 X jelenik meg, gróf Dessewffy

(1848-49) SAJTÓSZABAFSÁG Vasvári, Irinyi, Jókai, Petőfi - Landerer,
TIZENKÉT PONT - Táncsics kiszabadítása
Rengeteg új lap - nem kell engedélyt kérni az új lapok indításához.
(1848-49) MÁRCIUS TIZENÖTÖDIKE - a forradalom ifjúsági lapja, vele született meg az utcai lapárusítás Pesten (később kolportázs)

1848 - az első magyarnyelvű hivatalos lap KÖZLÖNY(Batthyány-kormány)
(1848-49) MUNKÁSOK ÚJSÁGA az első baloldali lap Táncsics szerkeszti.
Hetilapnak indul, 2X megjelenés, politikai néplap (parasztság, kézművesség lapja, (jobbágyrendszer felosztása, betiltották).
(1849-52) MAGYAR HÍRLAP (a nemzeti egység lapja, ebből alakul majd a
(1855-60) BUDAPESTI HÍRLAP - Rákosi Jenő lapja - a forradalmi múltú értelmiség ír bele.

1850-re/től a technikai és gazdasági viszonyok változnak.
Önállósul a szakma, pénzért dolgoznak - megbecsülés, magas fizetés, cenzúraviszonyok változása, etika kérdése - minden fontos elemet a sajtóengedély rögzít. Megjelenik a hirdetés (feltétel, a nyereséges-séghez!) 1850-től Újra indul a VASÁRNAPI ÚJSÁG, megjelenik az első igazi divatlap PESTI HÖLGY, az első szaklapok (gazdasági, orvosi, sport), az első élclapok - BORSSZEM JANKÓ modern politikai vicclap, az első korszerű pedagógiai szemléletű gyereklap KIS LAP.
1852 (Bach korszak) Birodalmi sajtótörvény, 1867-ig életben van
• Kötelező példányszám
• Nyomtatási impresszum

• Megintési rendszer - miként kell eljárni a renitens újságokkal
• Utólagos cenzúra
- az újságnyomtatás nagyipari módszere (rotációs gép, szedőgépek)
- új rovatok (közgazdasági / hirdetési / bűnügyi / törvényszéki)
- új műfajok (hír / hírcsokor / interjú / riport)
A tárcalevelek mestere Kecskeméti Aurél, Falk Miksa - csak utal eseményekre, olvasni a sorok között.

(1850-1939) PESTI NAPLÓ kiemelkedő politikai-minőségi szempontból.
A legbefolyásosabb lap, a Deák párt szócsöve, a pesti liberális értelmiség írja.
1865 Deák Ferenc Húsvéti Cikk (vita, hogy milyen legyen a kiegyezés)
1867 a KIEGYEZÉS megvitatása, mellette szól(Deák, Eötvös, Trefort)
1868-ban megindul egy kis formátumú esti kiadás, mely tőzsdei hírek.
1863 HON - Jókai küzd a kiegyezés ellen
1867-1908 - sajátos hazai - németnyelvű - gazdasági lap PESTER LOYD Falk Miksa szerkesztette, majd 1990-ben ismét megjelent. Stílusosan a Falk Miksa utcában.

(1867-74) KIEGYEZÉS időszaka
értékelése meglehetősen zavaros. Gazdasági, társadalmi, politikai fejlődés. Ez tett pontot a 1848-as forradalom végére - Monarchia.
1867-es sajtótörvény -- a 48-as lép életbe, ismét szabad a sajtó!
Bár kissé elnagyolt - kaució van, de nincs hírlapi bélyeg, a terjesztés szabályozása.

(1878-1918) A magyar sajtó liberális aranykora
Rohamos gazdasági-technikai fejlődés - nő a nyomdák száma (rotációs gépek, kézi szedés - fényképklisé), Eötvös - tankötelezettség, felszámolják az analfabétizmust, megjelenik egy új olvasóréteg. Előtérbe kerül a hír, hírszolgálat - a lapkiadás üzlet, eltávolodik az irodalomtól, a 3. közlekedési eszköz (a vasút és a posta mellett). A sajtó már csak az egyik médium (telefon, telefonhírmondó, mozgófilm)
Mérföldkő - a KALKULÁLHATÓSÁG!! a hirdetés a függetlenség feltétele!
A boulvar meghonosodása(az üzleti élet vadhajtása a szenzációsajtó)
1880-as évekre megjelentek a "Kis Újság"-ok - ponyvairodalom
Megjelenik az első családi lap ORSZÁG-VILÁG

!!1878-1944 - PESTI HÍRLAP - az első tömeglap, olcsó napilap (Légrádi testvérek, Landerer, Tisza alapítja) !!szemlélet és stílus-váltás!!

- újítások: új (berlini) formátum: kicsi,rovatrendszer, apróhirdetés
politika háttérbe szorul, szerkesztői üzenetek, közérth. nyelvezet
- Jókai regényei folytatásokban, Mikszáth 25 évig dolgozik a lapnak
1880-tól sorra alakulnak az Újságíró Érdekvédelmi Egyesületek
HÍRLAPÍRK EGYESÜLETE - Jókai, NYUGDÍJINTÉZET - Falk Miksa,
1881 MTI / Magyar Távirati Iroda - Előfizetésekkel lehetett megrendelni a híreket. Ezek a hírügynökségek szerződéseket kötöttek külföldiekkel és onnan adták tovább a híreket.
1884-re Magyarország csatlakozik a szerzői jogi egyezményhez.
1885-re elkülönülnek a lapterjesztési területek- CSOMAGSZÁLLÍTÁSI RT
1890-re első sajtócentrum
1900-re megjelenik a szedőgép.

1881 Budapesti Hírlap - Rákosy Jenő (német család, drámaíró, a PESTI HÍRLAPNÁL kezd) finanszírozta. A legnagyobb hatású politikai lap lett pár év alatt. Jól szerkesztett lap, sok hírrel. A lap stílusa magyarkodó. Nemzeti radikalizmust, európai színvonalon képviselt. Rákosy ostorozta a kormányt, hogy nincs megfelelő fejlődés, felépíti a NEMZETI SZÍNHÁZat, majd vissza tér és - első újságpalota!
Bár bírálja Adyt, de végig keményen kitart a fajvédőkkel szemben.
1893 MAGYARORSZÁG mindent ellenzett, ami Bécsből jött. (1913-ban Károlyi felvásárolta, 1919-ben Miklós Andor vette meg.)

1896 BUDAPESTI ÚJSÁGíRÓK EGYESÜLETE - Mikszáth - a mai MÚOSZ elődje)
1896 Lapok utcai árusítása. Megjelentek a rikkancsok (Bp.-en 4000).
1896- népszerű lapok: ESTI ÚJSÁG, FRISS ÚJSÁG, KIS ÚJSÁG (150e.pl)
1896-1918 BUDAPESTI NAPLÓ Vészi József (aradi család, németül-magyarul publikál) támogatta Ady költészetét. 1907-ben ő lett a párizsi tudósító. Sok verse szerepelt az újságban. "Új versek" című kötete ezekből a versekből állt össze. Független polgári újság.

(1901-1941) TOLNAI VILÁGLAPJA olcsó, nagy üzleti siker - modern lap.
1904 A NAP első komoly búvárlap - Braun Sándor szerkesztette - elő-ször alkalmaz szalagcímeket - a főmondanivalója a szenzáció.
(1908-41) NYUGAT polgári lap - Ignótusz, majd Osváth, Babits, Móricz
Ettől számítják a modern magyar irodalmat, utódlap a MAGYAR CSILLAG
Mikszáth - parlamenti tudósítások, Ignotusz - irodalmár publicista,
Ady 1 évtizedig újságíró, Molnár Ferenc AZ EST haditudósítója, Kosz-tolányi egész életében fizetett újságíró.

1910 AZ EST Miklós Andornak (szegény zsidó család, 1903-ban a PESTI NAPLÓNÁL gazdasági rovatot szerkeszt,1910-ben elbocsátják, majd megvásárolja az ATHENEUMMAL együtt) mindenfelől tudósítottak Afrika, klasszikus bűnügyi tudósítás, leleplezések. Programja a minőségi hírszolgáltatás - előredobott cikkek, ilyenek a délelőtti tőzsde hírei ami már délután megjelent. Irodalmi rovata nagyon erős volt: Heltai Jenő, Móricz Zsigmond Kultúráltan csomagolt áru. 400-500e pl. próbálták másolni, 1930-ra sajtóbirodalom 6500 alkalmazottal. A minőségi bulvár megteremtője.
HUSZADIK SZÁZAD a radikális szociológusok-filozófusok lapja (Jászi)

1912-es sajtótörvény (rikkancsok engedélye stb)
1914-es Tisza féle sajtótörvény - a sajtó államosításáról (lap árának feltüntesése, intézkedések háború esetére-haditudósítók küldése)
Szerkezetileg is átalakulnak az újságok (új rovatok):
Gazdasági, Bűnügyi, törvényszéki rovatok - Sport (sakk, lóverseny)
Új szakszavak, szakterületek: (Tudósítás, Interjú, Riport)
Kitűnő irodalmi iratok jelennek meg. A szerkesztők megpróbálják leszerződtetni a legjobb írókat, költőket. Pl.: Mikszáth, Ady, Koszto-lányi, Jókai
Ideológiák összecsapása a két világháború között 1918-45

Az I. Világháború végére harmadára csökken a magyar anyanyelvű lakosság - ez visszaveti a példányszámot. Egymással ellentétes ideológiák követik egymást, ismét közvetlen politikai szerepet játszik a sajtó, a hírközlést a telefon gyorsítja, igazi újdonság a mozgófilm.

1918 a sajtóélet szabályozása - Károlyi eltörölte a háborús cenzú-rát, utcai lapárusítás, papírhiány miatt újlapok nincsenek.

1919 a TANÁCSKÖZTÁRSASÁG alkotmánya - DIKTATÚRA, sajtóellenőrzés, tucatjával szünnek meg a lapok (marad 5 Bp-i 25 vidéki, szinte mind valamilyen hatalmi szerv orgánuma, vagy irodalmi-ifjúsági-női lapok)

1919 VÖRÖS ÚJSÁG - a MKP lapja, Rudas L. szerkeszti
A tanácsköztársaság leverését követően a Fridrich-kormány a BUDAPESTI KÖZLÖNY kivételével minden lapot betilt.

1920-ra a Bethlen-kormány visszatér a dualizmus korának liberális hagyományaihoz. Megjelennek a FAJVÉDŐ lapok (népies, urbánus mellett --
népi írok - ELŐÖRS, SZABADSÁG Bajcsi-Zsilinszki,
falukutató irodalom - VÁLASZ, SZABAD SZÓ - Illyés Gyula, Kodolányi
fiatal írók lapja - ÚJ HOLD, katólikuslap - VIGILIA

1920 után az MTI a miniszterelnökség fennhatósága alá kerül, Kozma Miklós lesz a vezetője (Horthy barát), majd megvásárolja a Telefon Hírmondót, továbbfejleszteti - MAGYAR RÁDIÓ, MAGYAR FILMHIRADÓ

1920-44 MAGYARSÁG próbál a mérleg nyelve lenni, gróf Andrási finanszírozta, jobboldali nemzeti egységre törekedett - Pető a szerk. szembe kerül a nyilas szellemiséggel 1929-től a PESTI NAPLÓ (Bálint György szerk.)is náci ellenes.
1932-ben megjelenik az első nyilas lap A NEMZET SZAVA Meskó szerk.

1938-43 a náci ellenes nemzeti egység lapja MAGYAR NEMZET Pető szerk. azokkal, akik a MAGYARSÁGBÓL (1920) kiváltak. Bethlen támogatta a lapot, első jelentős rovata a honvédelem, 60e példány, mottója: "A Magyar Nemzet kűzd, hogy Magyarország Magyar ország maradjon" Országos napilap, a Hazafias népfront lapja lett.
A szociáldemokraták legfontosabb lapja a NÉPSZAVA (1873-tól) továbbra is működik, Szakasits szerkeszti.

1942-45 kommunisták országos napilapja SZABAD NÉP ekkor még földalatti kiadványként indult, Rózsa Ferenc szerk.
1950-től, a legális kiadvány szerkesztője Révai József - a Rákosi-korszak szimbóluma, szovjet ellenőrzés, országépítésről ír, stílusa lecsupaszított, az államosítás mellett agitál, központi irányítás.

1957-től NÉPSZABADSÁG névvel Berecz szerkeszti.
1944 - röplapokon kívül semilyen sajtó, az ostrom utáni első lapok koalíciós szerkesztésűek DEBRECENI NÉPLAP, DÉL-MAGYARORSZÁG (szeged)

Koalíciós időszak 1945-49
1945 -ben újra indul NÉPSZAVA Szakasits Árpád szerk. - az első pártlap (szociáldemokrata) cél a tömegpárttá fejlesztés.
Elindul a SZABAD FÖLD - a Nemzeti Paraszt Párt lapja.
Megújulva indul a MAGYAR NEMZET - az értelmiség lapja.

Újraindul a RÁDIÓ, MTI (elnöke Barcs Sándor)
1946- a sajtószabadságot törvény is kimandja, de CENZÚRA
* minden nyomtatvány engedéllyel láthatott napvilágot - szakcenzorok
* a sajtóirányítást a politika irányába terelik, a SEB 3x ülésezett * a bizottság munkáját a Parancskönyv szabályozta - napi utasítás

Rákosi éra - 1956-os forradalom - Kádár korszak (1950-1990)
1956 okt 26. - a forradalom első lapja - IGAZSÁG
1957 május - pufajkások serege, SZABAD NÉPBŐL -- NÉPSZABADSÁG

forrás