Az Internet története az 1960-as évekre nyúlik vissza. 1969-ben az USA Hadügyminisztériuma telefonvonalon egy kísérleti jellegû, csomagkapcsolt hálózatot hozott létre (ARPAnet: Advanced Research Projects Agency Network). A hálózathoz egyre többen kapcsolódtak hozzá (pl. oktatási és kutatási intézmények). Az ARPAnet mellett létrehozták a hasonló technológiával mûködõ MILnet (Military Network) hálózatot, és 1983-ban a két hálózatot összekapcsolták.

Az ARPANET-hez ezután több hálózat is hozzákapcsolódott; pl. a MInet (a MILnet európai megfelelõje), a SATnet és WIDEBAND (mûholdas hálózatok), az NFSnet (National Science Foundation Network), a BITnet (Because It's Time Network), a USEnet, stb. Így alakult ki az, amit ma Internet néven ismerünk.

Az 1990-es években már a nagy számítógépes kereskedelmi szolgáltató központok (CompuServe, America Online, stb.) is elérhetõek lettek az Interneten keresztül és az üzleti alkalmazások köre azóta is rohamosan bõvül.

Jelenleg több tízezer különbözõ számítógépes hálózat érhetõ el az Interneten, kiszolgálva több tízmillió felhasználót. Az Internet az intézményeken belüli információ szervezésére is hatással van: kialakult az intranet, az Internet technológiáját használó vállalati információs rendszer.

Jelenleg Európát és Amerikát az óceánon át üvegkábelek kötik össze, és mûholdon keresztül is lehetséges az adatok átvitele. A jövõ lehetséges perspektívái közé tartozik az informatikai, hírközlõ, telekommunikációs és szórakoztató iparágak összefonódása és az Internet hálózat egységes kommunikációs közegként történõ használata (un. ICE age: Information - Communication - Entertainment).

A nagy adatátviteli sebességet (un. sávszélességet) igénylõ multimédiás alkalmazások új technológiai megoldások kifejlesztését igénylik, amelyek biztosítják a multimédia információk (pl. hangok, mozgóképek) folyamatos átvitelét, azaz pl. garantálják az átvitelhez szükséges minimális sávszélességet.

Összefoglalva:

az Internet története

1957: a Szputnyik kilövése [a világ elsõ mûholdja]
az ARPA (Advanced Research Projects Agency) létrehozása az USA
Hadügyminisztériumán (Department of Defense) belül

1968: a tervezett hálózat bemutatása az ARPA számára
1969: az  ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network) létrehozása; a kísérleti csomagkapcsolt hálózat kiépítésével a BBN (Bolt, Beranek and Newman) Technologies-t bízzák meg
kezdetben négy csomópont:

UCLA (University of California at Los Angeles)
SRI (Stanford Research Institute)
UCSB (University of California at Santa Barbara)
University of Utah

1971: oktatási és kutatási intézmények kapcsolódása
 
15 csomópont (23 számítógép) [UCLA, SRI, UCSB, Univ. of Utah, BBN, MIT, RAND, SDC, Harvard, Lincoln Lab, Stanford, UIU(C), CWRU, CMU, NASA/Ames]
1973: az elsõ nemzetközi kapcsolat az ARPANET-hez (Anglia és Norvégia)
 
az Internet kialakulása

 
1982: összekapcsolódás a MILNET-tel (Military Network; amerikai katonai hálózat)
további hálózatok kapcsolódása
 
    USENET (hírcsoportok, "hirdetõtáblák" elérését biztosító hálózat; eredetileg UNIX operációs rendszerû gépeket kötött össze)

MINET (a MILnet európai megfelelõje)
NFSNET (National Science Foundation Network)
BITNET (Because It's Time Network; egyetemek közötti kommunikációt biztosító hálózat, eredetileg IBM nagyszámítógépeket kötött össze)
EARN (European Academic Research Network)

EUNet (hasonló célú, európai országokat összekötõ hálózat)

1990: az ARPANET megszûnik

az Internet további fejlõdése
 
1990-es évek

a World Wide Web kialakulása
alkalmazások számának robbanásszerû növekedése

1990-es évek vége

további, dinamikus növekedés
az Internet globalizálódása (az országos és nemzetközi vonalak sávszélességének növekedése; a földrajzi határokon átívelõ szolgáltatások megjelenése)
az Internet popularizálódása (pl. ingyenes e-mail szolgáltatások; otthoni Internet elérés általánossá válása)

az Internet jövõje

az Internet technológiájának továbbfejlõdése (pl. multimédia kommunikáció)
belsõ intézményi/vállalati információs rendszerek elterjedése (intranet)
tûzfalak használata a belsõ és külsõ rendszer (az Internet) között
lehetséges jövõbeli fejlõdési irányok
különbözõ iparágak összefonódása ("ICE age")

számítógépes/információs technológia (Information technology)
táv- és hírközlés (Communication)
szórakoztatás (Entertainment)
az Internet használata egységes multimédiás kommunikációs közegként
garantált minimális sávszélesség biztosítása

a gyártók/szolgáltatók vágyálma: központosított szolgáltatások

szolgáltatások elérése központi gépeken keresztül
"olcsó" hálózati számítógépek használata (Network Computers)
rendszeres idõközönként megjelenõ próbálkozások
az Internet "megregulázása" (pl. felhasználói jogosultságok korlátozása, adatforgalom figyelése, Internet rendõrség kialakítása, stb.)
szolgáltatások korlátozása adminisztratív vagy jogi eszközökkel
weblapok letiltása
szolgáltatások ellehetetlenítése (pl. Lyrics, Napster, stb.)
szerzõi jogok kiterjesztése és megszigorítása

alkalmazások számának robbanásszerû növekedése
üzleti-kereskedelmi alkalmazások terjedése

online szolgáltatók (v. kereskedelmi szolgáltató központok)
CompuServe
America Online
Prodigy

adatbázis szolgáltatók [pl. DIALOG, Data Star]
 
adatbázis elõállítók [pl. ISI (Institute for Scientific Information): a Science Citation Index elõállítója]

tartalomszolgáltatás megjelenése [információk ingyenes közzététele különbözõ témákban a weblap látogatottságának növelése céljából]
 
költségek fedezése reklámbevételekbõl
könyvtári jellegû alkalmazások [általában ingyenesen!]
 
keresési indexek (pl. AltaVista, Heureka)
információkatalógusok (pl. Yahoo, HuDir)
nagy adatbázisok (pl. ERIC)
könyvtári katalógusok (OPAC)
elektronikus könyvtárak

 
Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK)
Project Gutenberg (PG)

közhasznú információk szolgáltatása (pl. menetrendek, mûsorok, hírek)
szórakoz(tat)ás
 
csevegés (pl. chat, mirc, icq)
hálózati játékok
érdekességek (pl. dalszövegek (lyrics), információk hírességekrõl (celebs), stb.)
letöltések (pl. képek (jpg, gif), zenei és videoklipek (mpeg/mp3), stb.)

forrás