2012 év végén elhunyt Kovács Győző, akinek a neve egyet jelentett a magyar kibernetikai tudományokkal. Egész életét a hazai informatikának szentelte kutatóként, oktatóként és újságíróként egyaránt.

Kis kitérők után Kovács Győző 1957-ben végezte el a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karát gyengeáramú villamosmérnökként, de már abban az évben csatlakozott az MTA Kibernetikai Kutatócsoportjához tudományos segédmunkatársnak. Innentől kezdve haláláig az informatikáért dolgozott.



Az első magyar elektronikus számítógép építője ■ 1957-ben kezdődött az első hazai elektronikus, akkor még elektroncsöves számítógép, az M-3 építése. A csoportot Dömölki Bálint matematikus vezette, aki a lelkes Kovácsot a fejlesztés műszaki vezetőjének nevezte ki. A szovjet minta alapján épített, de Kovácsék által továbbfejlesztett gép két év alatt készült el. A gépet, amely az első magyar számítóközpont alapjai is lett, többek között az akkor épülő Erzsébet-híd statikai számításainak ellenőrzésére is fel tudták használni. A számítóközpont vezetőjének Kovács Győzőt nevezték ki.

1960-ban épített egy új elven működő mágnesdob-memória vezérlőrendszert, és bár szabadalmaztatnia nem sikerült, még abban az évben a Budapesti Ipari Vásárra készített egy új mágnesdob-memória modellt. Ennek is köszönhetően aktív szerepet kapott az első román számítógép megépítésében a Temesvári Egyetemen, melyhez a mágnesdob-memóriát és annak vezérlőjét az ő tervei szerint készítették el. És nem mellesleg abban az évben ő tartotta a Bukaresti Egyetemen – francia nyelven – az első számítástechnikai előadásokat.

Szintén a nevéhez kötődik az első egyetemi számítóközpont megépítése: 1963-ban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen a vezetésével készült el az URAL-2-es számítóközpont. Kovácsnak ebben volt már gyakorlata, hiszen egyrészt abban az évben három hónapot töltött Penzában, az URAL gyárban, ahol átvette a Magyar Tudományos Akadémia számítóközpontjának szállítandó URAL-2-t, másrészt a gép itthoni összeszerelését is ő vezényelte le.

A számítógép-gyártástól később sem szakad el. 1981-től kinevezik az első magyar PC-gyár igazgatójává. A 90-es években azonban tanácsadóként, felügyelő bizottságok tagjaként vagy elnökeként csak érintőlegesen vesz részt az informatikai iparág üzleti felében. Mint önéletrajzában írja: „az üzleti életben csak mérsékelt sikereim vannak, nem vagyok eléggé "agyafúrt és gátlástalan".” Hogy milyen ember volt? Az egyetlen ember volt a magyar informatikai szcénában, aki pontosan tudta, hogyan kell természetesen viselni egy csokornyakkendőt. Ez az elegancia tükröződött tudásában, világszemléletében, a dolgokhoz való hozzáállásában egyaránt.



Az informatika népszerűsítője ■ 1960-tól, az akkor még Marx Károly nevét viselő Közgazdaságtudományi Egyetemen a terv-matematikai szak adjunktusként rendszeres előadásokat tartott a számítógépekről. Emellett tanított a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán, előadások tartott a Bukaresti Egyetemen, tankönyveket írt, és minden lehetőséget megragad arra, hogy népszerűsítse az informatikát a diákok körében.

1983-ban a Neumann János Számítógéptudományi Társaság elnökeként alapította az első, kifejezetten diákoknak szánt képes informatikai lapot, a Mikroszámítógép Magazint. A lap nyomán mintegy négyszáz számítástechnikai ifjúsági klub is létrejött. Kovács Győző már akkor is a társadalom „informatizálásában” gondolkodott. 1983-ban alapította meg az Országos Mikroszámítógépes Találkozókat – a rendezvény címe tökéletesen kifejezi Kovács Győző felfogását az informatikáról: Számítástechnika Mindenkiért, a Számítástechnika Mindenkié. A Magyar Televízióban távtanulási tanfolyamot szervezett, megalapította a Garay számítástechnika diák-verseny, a SzÁMALK keretében pedig létrehozta az első hazai távtanulási oktatási intézményt.

A 80-as évek végén érdeklődése az újságírás felé viszi. Alapítója volt 1990-ben a Tudományos Újságírók Kamarájának, újságíróként vagy szerkesztőként dolgozott többek között a VGA MONITOR-nak, az Internet Kalauznak és a Business Online-nak, de több tévéműsora is volt a 2000-es évek elejéig.

A fiatalok oktatása azonban továbbra is élete fő tevékenysége marad. 1996-ban Ózdon és környékén elindítja a GESTA 2000 multimédiás internetes diákprogramot, ám a kezdeményezése rövid életű lesz, mert kevés támogatást kap hozzá. Sikeresebbnek bizonyult a teleház-program. 1997-től 2002-ig a Magyar Teleház Szövetség elnöke, utána örökös tiszteletbeli elnöke.

Bár 2001-eben visszavonult, haláláig tevékenyen részt vett szervezőként és szerzőként a magyar informatika történetének feldolgozásában, valamint a tudományág népszerűsítésében.

A legnagyobb kaland ■ Végezetül ajánlunk figyelmükbe egy előadást, amelyet 2011-ben a Haktivity konferencián adott elő Kovács Győző, aki az informatikát tekintette a szellem egyik legnagyobb kalandjának.

Videó

bitport.hu