Sokan tettek sokat azért, hogy az Internet úgy legyen használható, ahogyan most, közülük mégis kiemelkedik Vint Cerf, az 1943-ban született amerikai mérnök. Neki köszönhetjük többek között a TCP/IP protokoll létrejöttét (melyet Bob Kahnnal együtt fejlesztett ki), sok más egyéb mellett - nem véletlen, hogy gyakran úgy nevezik: az Internet egyik alapító atyja. Cerf mára élő legendává vált; amihez a 2005-ben Google-hez történt csatlakozása is hozzájárult. És ezzel ő maga is tisztában van: a hét elején hazai újságíróknak zártkörű előadást tartó amerikai névjegykártyáján titulusként a következő olvasható: „Chief Internet Evangelist”.

A sajtómeghívóban olvasott előzetes információk szerint három témát feszegetett volna Vint Cerf: „Hogyan néz ki ma az internet és mi várható a jövőben?”, „A bolygóközi Internet megvalósításának kihívásai”, „Innováció a Google-nál”. Ezek közül sajnos a bolygóközi Internetre már egyáltalán nem jutott idő, mivel a tematika első pontja olyan dominánsnak bizonyult az előadás során. A már több mint 60 éves Cerf szinte gyermeki lelkesedéssel mesélt az Internet fejlődéséről, számos anekdotát megemlítve. Szóba került például az Internetre csatlakozó háztartási eszközök témája, miszerint a hűtő képes leolvasni a belé helyezett élelmiszerek RFID kódjait, és ez alapján a Világhálón keresgélni az eltárolt alapanyagokból készíthető receptek után. Ezt követően Cerf megemlítette, hogy japánok kifejlesztették a szintén „netképes” házi mérleget, amely folyamatosan küldheti az információkat (testtömeg, -zsírarány stb.) a felhasználó orvosának. Majd a kettőt összekapcsolva azon humorizált az amerikai előadó, hogy eljöhet még az az idő, amikor a hűtő csak fogyókúrás recepteket kínál fel, tudomást szerezvén a mérleg által mért túlsúlyról - sőt, akár meg is tagadhatja az ételhez való hozzáférést. De beszélt arról az amerikai fiatalemberről is, aki integrálta notebookját a szörfdeszkájába.

Szóba kerültek azonban komolyabb témák is. Cerf kifejtette, hogy neki, mint vezető internetes szónoknak, tulajdonképpen négy feladata van. Egyrészt szorgos méhecske módjára járja a Google különböző országokban található leányvállalatait, és igyekszik összehangolni a mérnökök munkáját. Másrészt politikai feladata is van: nemzetek vezetőivel találkozik, fontos tárgyalásokon vesz részt a Föld fejlődéséért leginkább felelős emberekkel.

Előadásait diákok előtt is megtartja; például Magyarországon járva a Mindentudás Egyeteme részesülhetett abban a megtiszteltetésben, hogy Cerf beszédet tartott. Az egyetemistákat azonban nem csak informálni szereti a tudós, hanem a Google számára toborozni is igyekszik: a legjobb koponyákra vadászik a felsőoktatási intézményekben. Végül, utolsó feladatának az internetes fejlődés népszerűsítését tartja.

Ha már szóba került a Google: újságírói kérdés firtatta az amerikai keresővállalat és a kínai cenzúra viszonyát. Cerf készségesen beismerte, hogy a google.cn másként működik, mint a többi, lokalizált keresősite.

A vállalat eleget tett a kommunista rezsim feltételének, és cenzúrázza a keresésekre kiadott találatokat. Ennek oka, hogy választás elé került a Google: vagy így biztosítja helyi szolgáltatását, vagy sehogy. Mindazonáltal Cerf úgy véli, hogy a szigor lazulóban van Kínában: az elmúlt hónapokban a távol-keleti országban járt, és elmondása szerint olyan bírálatokat hallott, amelyeket korábban nem mertek megengedni maguknak a helyiek. Az amerikai kutató szerint csak idő kérdése, hogy mikor lesz szólásszabadság az országban.

Miközben az ember ott ült, és az Internet-történelem egyik élő legendájának előadását hallgatta, önkéntelenül is felmerült benne a kérdés: mit csinált volna az amerikai kutató másképp, ha újra kezdhetné? Cerf készségesen válaszolt: szívesen lenne újra 25 éves, hiszen olyan kevés az idő, és olyan sok a nő. Komolyra fordítva a szót, Cerf elmondta, hogy másként hozták volna létre a TCP/IP-t, ha tudták volna, hogy ennyi mobil eszköz fog az Internethez csatlakozni, a Világháló létrehozását követő alig néhány évtized alatt. Megemlítette még az IPv4 kínálta címkorlátot is, amit szintén elkerültek volna, ha akkor előrelátták volna, hogy mennyi nehézséggel jár most az IPv4-ről IPv6-ra való átállás.

Cerf újraértelmezet az információ hatalom (information is power) szlogent, szerinte az Internet nem emiatt tudott olyan jelentőssé válni, mint új médium. Az amerikai tudós szerint az információ megosztásában rejlik az erő (sharing is power). Ehhez pedig tárterület kell, aminek fejlődéséről szintén szót ejtett az „Internet atyja”. Emlékei szerint a 70-es években olyannyira drága volt a tárkapacitás, hogyha akkor akart volna 1 GB-nyi adattárhoz hozzájutni, akkor az több millió dollárba került volna. Cerf azon humorizált, hogy még ha lett is volna akkor ennyi pénze, a felesége biztosan nem engedte volna, hogy ennyit költsön rá.

És még mindig a témánál maradva, az amerikai kutató kitért az aszinkron (amikor a le- és feltöltési sebesség nem egyezik meg) és szinkron Internet-hozzáférések kérdésére. Saját otthonában egy 45 megabites, szinkron hozzáféréssel rendelkezik, ami természetesen jóval drágább, mint az aszinkron, kisebb sebességet nyújtó elérések. Cerf szerint azonban a szinkron hozzáféréseké a jövő, és erre nem az ISP-k fognak rájönni, hanem a felhasználók fogják kikényszeríteni a szemléletváltást.

Végül egy, a külső szemlélő számára rejtve maradt információ.

Az előadás végeztével a szervezőket megkérdeztem: mennyi ideig tartott elérni azt, hogy Vint Cerf Magyarországra repüljön, és előadást tartson. Azt a választ kaptam, hogy tavaly augusztus óta szervezik; az internetguru hazai szerepeltetése az elmúlt egy-két hétben már napi több órányi munkát igényelt. Vint Cerf ugyanis - a hazai relatív ismeretlensége ellenére - közel akkora jelentőségű ember az Internet tekintetében, mint mondjuk Bill Gates vagy Linus Torvalds a Windows és a Linux szempontjából. Személy szerint az aznap reggel eltört bokám (és ezzel a hendikeppel a városon való átvergődés) ellenére is nagyon élveztem az előadást; hiszen ki tudja, hogy mikor nyílik lehetőség újra az Internet jövőjéről faggatni annak egyik alkotóját. Talán csak akkor, amikor a Bolygóközi Intenret (Interplanetary Internet) valóra válik...