Antik számológép - az Antikytherai mechanizmus

A szerkezet reprodukciója

Az i.e 1. századra datált eszköz funkcióját először egy brit történész, Derek Price kezdte kutatni még az 1960-as években, jó pár kérdést vetve fel, melyhez a legutóbbi felfedezés újabbakat társított.

A szerkezet új fényben tünteti fel az ókor csillagászati és matematikai ismereteit, és több fejezetet is átírhat a történelemkönyvekben. A fő kihívást a gép tudományos környezetben való elhelyezése jelenti, a semmiből tűnt elő, jókora pofont adva annak a nézetnek, mely szerint az ókori görögök híján voltak az alkalmazott technikai tudásnak.

Ez az ókor legkifinomultabb mechanikája, melyhez hasonlóra egy teljes évezreden át nincs példa. A kutatók most a római hajó maradványait vizsgálják, abban a reményben, hogy kaphatnak valamilyen utalást a gépezet eredetére.

Az egyik elmélet szerint a szerkezet az ősi sztoikus filozófus, Poszeidoniosz által Rodosz szigetén alapított akadémia alkotása. Cicero, aki maga is Poszeidoniosz tanítványa volt, 1. századi írásaiban említést tesz egy szerkezetről, ami hasonlóságokat mutat az Antikythera-mechanizmussal. Abban az időben Rodosz nagy csillagászati központ volt, a hajó, melyen a szerkezezet megtalálták, feltehetőleg egy konvoj részeként Rodoszról zsákmányolt kincseket szállított Julius Caesarnak i.e. 87 környékén.

Asztronómiai méréseket végeztek vele: a Nap, a Hold és öt másik bolygó pontos helymeghatározására használták. Keletkezése kb. Kr.e. 100-150 körülre tehető, mielőtt egyáltalán hasonló eszközök megjelentek volna a világ más részein.

A szerkezetre 1902. május 17-én bukkantak, 40 méter mélységben, Kythera és Kréta között fekvő Antikythera szigete mellett, a tenger mélyén keresgélő szivacshalászok, egy az i. e. I. században elsüllyedt római hajóroncsban. A készülék maradványait 1902-ben Valerios Stais régész szerezte be az athéni Nemzeti Régészeti Múzeum számára.

Az antikytherai mechanizmus több mint 30, kézzel készített, bronz fogaskerékből és tárcsából áll. A legnagyobb keréknek 27 foga van. A szerkezeten továbbá ógörög csillagászati feliratok találhatók. A szerkezet 33 cm magas, 17 cm széles, és 9 cm mély, bronzból készült és fa tokban volt elhelyezve.

Több mint 2000 írásjel és szimbólum található rajta. A fő szerkezet egyetlen, központilag elhelyezett tárcsa az elülső lemezen, mely a görög zodiákust és az egyiptomi naptárt mutatta. Hátul további két tárcsa helyezkedett el, melyek a holdciklusok és a fogyatkozási minták idejének információit jelenítik meg.

2006 őszétől indult az Antikythera Működését Kutató Program, melynek keretében egy különleges számítógépes tomográf segítségével száz százalékos biztonsággal megállapították: tényleg egy ókori analóg számítógép darabjai lehetnek a bronzdarabok. A részletes vizsgálódások eredményeként megtudhattuk, hogy az antikytherai mechanizmusnak nevezett szerkezet 37 apró fogaskerékből, valamint olyan különleges „differenciálművekből” áll, amely segítségével még a Hold különleges mozgását is sikerült leképezni.

A szerkezet működése

A szerkezet fogaskerekeit egy kar segítségével lehetett mozgatni. A fogaskerekek óramutató karokat mozgattak az előlap felett. A szerkezet jövőbeli vagy múltbéli dátumok megadásával pontosan megállapította a meghatározott időpontban a Nap, a Hold és további öt, akkoriban ismert bolygó helyét.

Egyes kutatók szerint az antikytherai mechanizmus napközpontú, vagyis heliocentrikus szemlélettel készült. Michael Wright azonban (aki egy működőképes antikytherai modellt megépített), szkeptikus abban a tekintetben, hogy a modell valóban heliocentrikus szemléletet tükrözne.