A hír és annak továbbítása mindig fontos feladat volt.

Őskor: barlangrajzok.

Ókorban: elsősorban szóbeliség, a hír egyre fontosabb.

Távol keleten: despotizmus, Görög, Római: demokrácia

Keleten szűkebb formában található meg a hírek közlése.

A hírek további jelentősége és lehetősége megnőtt.

Köztársaság idején jobban terjedt a hír.

Vita: mit szabad tudatni és mit nem. A sajtónak lehetősége van megváltoztatni a politikai, gazdasági rendet.

Szónoklat: egy hírközlési forma.

Dialógus: az események magyarázatára véleménynyilvánítás.

Színház, dráma: bemutatta a társadalmat.

Ókor:

1. Kína: Pao nevű lap, ami i. e. megjelent.
2. Róma: Julius Ceasare elrendelte, hogy a senatus üléseiről feljegyzések készüljenek, és azokat helyezzék el a forumon. Acta Diurna, Acta Urbis. Ezeket csak egy rögzített helyen lehetett olvasni.  A római úthálózatokat utasok is használták, akik híreket szállítottak a különböző helyekre. Jelzőtüzek, zászlók, trombitajelek is hírt közölnek. Ezek a jelzések, utak a polgárok számára is használhatók voltak Azért fejlettebb a római birodalom, mert nem csak az uralkodó jutatta el és kapta a híreket. A Birodalom felbomlása (476) után a hírközlés megszűnik.
3. Középkor: nem kedvez a hírtovábbításnak. Az egyház nem engedi terjedni a híreket, a városok körül falak voltak. 12. századig nincs hírközlés.
4. 13. század eleje: Elsődleges sajtótermékek a kéziratos újságlevelek. Angol főnemesség egymásnak írja meg a híreket levél formájában. A londoni társasági életről számol be.
5. 14. század: Velence: kéziratos újságlevelek, amelyeket pénzért árusítottak. A cenzúra is megszerveződik: akik hamis híreket terjesztenek, azokat gályarabságra ítélték (ez törvény!) Újságírók is vannak néhányan ekkor, akik ebből tartották fenn magukat. A cenzúra mondta meg, hogy mit tartalmazhat egy lap. Csak hírt közölhetett, véleményt nem lehetett nyilvánítani. Városokra csoportosítva jelentek meg a hírek. Referáló lapnak hívták ezeket. Tartalmazta: politikai, gazdasági híreket. Természeti furcsaságokról és a török veszedelemről is írtak. Irodalom, kultúra, hirdetés, reklám nincs a lapban. Postamesterek gyűjtik össze a híreket. Minden városban volt postamester. Kéthetente járt a postakocsi, egy régió híreit szerkesztették össze a nemeseknek. Mindenki a saját érdeklődési köre szerint kapta meg a híreket (felfedezések, gazdaság..) Publicitásuk kicsi, periodicitásuk nincs (késhetett a postakocsi), aktualitásuk e miatt szintén nem volt. A legismertebb: Fuggerzeitung. Fugger Jakab az akkori közép európai élet leggazdagabb alakja. Kereskedők (faktorok) gyűjtik össze a híreket. A titkosítás az oka, hogy fennmaradtak ezek az újságok. Nyomtatás megjelenésével: Nyomtatott újságlevelek: Guttenberg 15. század könyvnyomtatás. Első nyomtatott Biblia (református), mindenki számára elérhetőnek kell lennie a Bibliának.
6. Reformáció ® polgárság. A polgárság a 15. században a kulturális, politikai hatalomba is bele akar szólni. Nyomtatás megjelenése ® Katolikus egyház ellenzi, lázadás ® fejlődés Könyvek: nemzeti nyelven nyomtatták (nem latinul!) Nyomtatás megjelenése után hamar megjelennek a nyomtatott újságlevelek. A nyomdászok gyűjtik össze a híreket, kinyomtatják, eladják (könyvnyomtatásból nem lehet megélni). Ezek egyleveles nyomtatványok. Tartalmaz: gazdasági, politikai híreket. Közérdekű történeteket is elmesélnek, természettudományos felfedezések, török veszedelem, Magyar országi helyzet. Fametszetes illusztrációk is voltak benne. Alb Dürer illusztrációi. Még mindig nem időszaki kiadványok (nem megfelelő a publicitása, aktualitása, periodicitása)
7. 1588 Messz Reletion Kölnben jelenik meg az őszi és a tavaszi vásáron. Periodicitása van, publicitása van, de aktualitás nem jellemzi, mégis ezt tekintjük az első időszaki kiadványnak. Ettől kezdve terjednek el az időszaki kiadványok.
8. 1609 Avisio, Relatio megjelenése. Meghatározzák a korabeli Európa arculatát. A cenzúra is szigorodik.
9. 1615-1645.: 30 éves háború ® egyre többen kíváncsiak a hírekre. Szigorú törvény egy- egy területen milyen számban, hányan, hogyan jelentethetnek meg lapokat, milyen hírek jelenhetnek meg. Magas kauciót kértek a lapoktól. Ha bármely város vezetője hirdetni akart, ingyen lehetővé kell tenni az újságnak a hirdetést. A sajtó erősödik. ® Törvények, cenzúra erősödik.
10. Francia ország XII: Lajos uralkodása alatt: Renaudot: Gazette De France. Kizárólagos joga van, hogy az országban csak az a lap jelenjen meg. Ebben a lapban ír maga Riseliör bíboros is. Minden héten egy szám és év végén összefűzve az egész évi term, kiadták.
11. Angliában előbb jelent meg a sajtószabadság. A lapok még mindig csak városonként és véleménynyilvánítás nélkül.
12. Német Alföldön: ellenzéki lapok. Ezeket csempészték az országokba.

Két típus volt:

1.      Társasági témákkal foglalkoznak nemzeti nyelven.

2.      Természettudományos felfedezésekkel kapcsolatos lapok, latin nyelven.

Magyar országon még nincsenek lapok ebben az időben.

A cenzúra intézménye a középkori Európában: A középkorban erősödik meg a cenzúra, az egyházhoz kapcsolódik.

Index librórum prohibitorium – tiltott könyvek jegyzéke /tridenti zsinaton határozták meg, hogy mely könyvek tartoznak ide./ Egyházi személyek irányítják.

Könyvek, lapok cenzúrázása:

1500-1600-1700-as évek közepe: könyveket enyhébb cenzúrázás éri (1x nézték át). Sajtótermékből minden példányt be kellett mutatni, ami nehezítette a periodicitást, hátráltatta a hírlapirodalom fejlődését. Megszabták, hogy mim lehet a lapokban. A cenzúrázott cikkek helyét kihagyták, de később ezt nem lehetett megtenni, nem lehetett üres oldal. A cenzúra a feudális abszolutista államokban volt ilyen szigorú.

A 18. század felvilágosult abszolutizmusában már jobb a helyzet.

Francia ország:

1600-as évek közepén: Gazen de France, a francia udvar hivatalos lapja.

1730-as évek közepe: Gazen de France a francia udvar hivatalos lapja. A hivatalos politika szócsöve. A polgárosodás megindul, a gazdasági és politikai hatalom a népé. Az újságok nagy teret kapnak, de a cenzúra miatt külföldről csempészik a lapokat (híreket).

1789. Francia forradalom ® sajtótermékek. Mirabo lefordítja az Alropagitica (Milton) cenzúra ellenes írást. Forradalom = sajtószabadság, gyülekezési szabadság, szólásszabadság. Minden forradalmi eszmének megvolt a maga lapja. A forradalom a politikust újságíróvá teszi mindenütt. Új eszmékről számol be (ablak) tükrözi korát (tükör)

Moniteur: elterjed Európában.

1793. Emberi jogok nyilatkozatának első törvénye: szólás és sajtószabadság.

1848: az összes forradalom ehhez a törvényhez nyúlik vissza.

Német ország: egy lap működik, az Inteligenzblatt, amely csak hirdetéseket tartalmaz.

Osztrák sajtó: Ausztria 1700-as évek vége: Wiener Zeitung (ez az egyetlen lap) meghatározó lap, az udvar lapja. Ragaszkodik a referáló stílushoz, nem képes továbblépni, véleményt nyilvánítani. Külföldi híreket nem engedtek be, ez Mária Terézia és II. József uralkodásáig tartott.

II. József sajtó rendelete: törvény írja elő, hogy milyen cenzúrája legyen a könyvnek és egy lapnak. A könyvek erősebb cenzúra alá estek, a sajtótermékekre viszonylag gyenge cenzúra ® véleményt nyilvánítottak.

A Magyar országi sajtó ekkor indul útjára. Engedi a véleményalkotást, de tiltja a hamis hírek megjelenését. Magyar Hírmondó, Magyar Kurír

Orosz ország: I. Péter uralkodik. Saját lapot indít Vedomoszti címmel, amely az udvar hivatalos lapja lesz. A hadsereg népszerűsítésére és törvényei hirdetésére használta fel, valamint az orosz abc korszerűsítésére, egyszerűsítésére ® civil, polgári írásmódot vezet be, egyre többen tudják olvasni a lapot.

18. század vége: sajtó fejlődik.

19. század eleje: két politikus küzdelme: Napóleon és Metternich.

Mindketten felhasználják a sajtót politikájuk népszerűsítésére. Napóleon a hatodik nagyhatalomnak nevezi a sajtót. Felér egy hadsereggel az ereje. Nagy szerepet játszott a sajtó fejlesztésében. Hozzájárult a nyomdaipar megjelenéséhez, pl. Egyiptomban. Amerre járt beindult a sajtó.

Császársága után: szigorú sajtórendeletet hozott. Visszavonja a sajtó, a szólás és gyülekezési szabadságot.

Moniteur (rendeletek, törvények): az udvar meghatározó lapja. Egy lap alapján jelenhetett meg minden többi lap. Helyi lapok indulnak, amik átveszik a Moniteur cikkeit és környék eseményeit.

Cot civil: meghatározza, hogy minden bírósági tárgyalás eseményeit közzé kell tenni a helyi lapoknak. Egyszerre fejleszti és visszafejleszti a sajtót.

Napóleoni rendelet: Bertine fivéreket kötelezte, hogy indítsanak egy könnyebb hangvételű lapot, ami még mindig udvari lap. Ebben jelenik meg először a tárca.

Szórakoztató irodalom (tárca): magas irodalmi stílusban.

1800. Geoffrey abbé: a tárca az ő nevéhez fűződik. Az újság utolsó oldalán hirdetések voltak, amikor nem volt elég hirdetés, színi kritikák.

Itt jelennek meg a különböző irodalmi művek, folytatásos regények stb. Irodalmi stílus: behozza az írókat a sajtóba. Az irodalmat is népszerűsíti. Az 1800-as évek második felétől, minden újságban van.

1830. júliusi forradalom a sajtó körüli viták miatt. Burbonok hatalmon ® sajtótörvény ® sajtószabadság (minden, a sajtóval kapcsolatos ügyben bírósági tárgyalás lesz, nem a cenzúrához kerül.)

Első rendelet: X. Károly

Sajtószabadságot felfüggeszti, ezért a lapok egy része nem jelenik meg.

Tems és National az első oldalon forradalomra biztat.  ® megdöntik X. Károly hatalmát.

Lajos Fülöp: demokratikus sajtótörvény, amely 1848-ig hatályos.

Metternich: (Ausztria) Napóleonhoz hasonlóan a sajtó fellendítése. Lehetőséget biztosít minél több lapnak. Udvari lap:       

Magyar országon és Cseh országban a sajtót korlátozza. Bevezette az előzetes cenzúrát: meghatározta, milyen cikkek jelenhettek meg.

Kossuth: Országgyűlési Tudósítások. Metternich figyeli ezt a lapot, akkor tartóztatja le Kossuthot, amikor vesz egy nyomdagépet. (sokszorosítani tudná a lapot. Négy évig börtönben volt, ahol megtanult angolul. Metternich engedélyezi, hogy ő szerkessze a Magyar Hírlapot.

1848. forradalom és a sajtó:

1848. februártól, célja: sajtó, gyülekezési szabadság, és szólásszabadság. A forradalom eszméje Francia országból indul. Francia országban ekkor Lajos Fülöp az uralkodó, aki nem kedvelte a karikatúrákat J És ekkoriban sok ilyen jelent meg róla.. Betiltja a karikatúrákat. Bevezeti a hírlapbélyeget (Megadóztatja az újságokat, gazdaságilag tönkre akarta tenni őket.) Van olyan, aminek minden oldalát megadóztatja. Később előzetes cenzúrát vezeti be.

1848. második forradalom (február, július)  Francia országban mind a kettő köthető a sajtóhoz, minden eszme elindítja a saját lapját. ® tömegek irányítása. Lezajlik a forradalom.

III. Napóleon szigorú sajtótörvényt hoz és bevezette a megintési rendszert. Ha a lapban sajtótörvényt sértő cikk jelenik meg: 1. Megintik, 2. Két hétre szüneteltetik a lapkiadást, 3. Bezáratják az adott kiadót.

19. század

Üzleti sajtó: ideológiától mentes, üzleti elveken alapul. Fennmaradása, eladhatósága pénzről szól. Sajtómonopóliumok jelennek meg (minden egy kézben van). Sajtóból meg lehet élni, gazdagodni, rangot kapni. Sokszínű sajtó ® sok olvasó ® technikai újítómozgalom (rotációs gép, mellyel több millió példányt nyomtathattak) A sajtó központi szerepet játszik, egyre több a hirdető (hirdetési) újság.

Mai tallózó elődje: La Voleiur

Girarden: első sajtó monopólium tulajdonosa.

A 19. század végére kialakul a mai értelemben vett sajtó.