Az Orion a magyar elektronikai ipar meghatározó gyára volt. A második világháború előtt és után az Orion rádiók nemzetközi hírnévre tettek szert.

A vállalat elődjének a Kremeneczky János által 1913-ban alapított Magyar Wolframlámpagyár tekinthető. 1917-ben az Egyesült Izzó részesedést vásárolt a gyárban. Kremeneczky 1924-ben egy új céget alapított „Orion Villamossági Rt.” néven, majd a két vállalatot, az Egyesült Izzó kivásárlásával 1926-ban „Magyar Wolframlámpa Kremeneczky János Rt.” néven egyesítette. 1931-ben az Egyesült Izzó az egész vállalatot felvásárolta.

A gyár két fő profilja az 1925-ben indult rádiógyártás és az üveg- és vákuumtechnikai termékek (ampullák, termoszok) gyártása volt. Az Egyesült Izzó befektetésének köszönhetően a rádiógyártás hamar felfutott és igen jelentős volt az export.

Az Orion Rádió és Villamossági Vállalat jogelődjét, a Magyar Wolframlámpagyárat  1913. június 1-én alapította Kremeneczky János, osztrák üzletember. Kremeneczky már 1882-ben létrehozta Bécsben a saját izzólámpagyárát. Még tartott a harc a gáz és az elektromos világítás hívei között, amikor Kremeneczky 1904-ben már wolframszálas izzólámpákat állít elő.

1908-ban 7,5 millió izzólámpát készített. További terjeszkedés központjául Budapestet választotta, mert úgy találta, hogy a monarchia magyar területén, a bérköltségek lényegesen alacsonyabbak és az iparosodás állami támogatása nagy lehetőséget nyújthat számára. Így, 1913-júniusban megalakult a Magyar Wolframlámpagyár, az Orion jogelődje, a Fővárosi Elektromos Művek Váci út 74 szám alatti épület IV. emeletén.

A gyár sikeresen termelt, az izzólámpákon túl szárazelemekkel és egyéb villamossági cikkek gyártásával is foglalkozott. Az akkor már nemzetközileg is ismert Egyesült Izzólámpa és Villamossági Vállalat félteni kezdte eddig elért eredményeit és a piacát. Ez a konkurencia harc a két gyár között évtizedekig tartott. Így, a gyár története szorosan kapcsolódik az Egyesült Izzóhoz. Az állandó harc a piacokért, közös telephelyeken végezték a termelést, kartellszerződésekkel szabályozták a termelést a békés egymás mellett élés megteremtéséért. Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Vállalat érdekeltétséget vállalt a Magyar Wolframlámpagyár Rt-ben, így próbálta mérsékelni a konkurenciát. A Magyar Wolframgyár az első világháború alatt pénzügyileg szilárd maradt, 1920-tól ismét jelentősen erősödött a vállalat termelési és piaci helyzete. Kremeneczky bécsi gyárában pedig, 1923-tól tömegesen gyártották a rádiócsöveket. Ezek újból felszínre hozták a két vállalt közötti konkurencia harcot.

ORION embléma

A Magyar Wolframgyár kereskedelmi szerve 1924. október1-én nevét Orion Villamossági Rt-re változtatja és 1925-től valamennyi gyártmányát, ORION védjeggyel ellátva hozza forgalomba, belföldön és külföldön egyaránt. Az 1925-ös év jelentős időpont a gyár életében, ugyanis ekkor indul el sikeres útjára az ORION márka. Az ORION háromfejes védjegyét Bottlik József grafikus művész tervezte. A gyár 1926-ban június 30-án kezdi meg a rádiókészülékek gyártását, a német Telefunken gyár szabadalmának felhasználásával.

Orion 7023

Az első készülékei a 7023, 7024, ezt a 7000-es sorozatot 1935-36-ig használta. A rádiókészülékek gyártásának megindulásakor a belföldi piacon azonnal éles verseny bontakozott ki a Magyar Wolframlámpagyár, az Egyesült Izzó, a Telefongyár, a holland Philips, és a német Standard között. Az Egyesült Izzó 1926-ban két rádiótípust gyártott és hozott forgalomba angol szabadalom alapján. Két vállalat között a konkurencia harc 1931-ig tartott, amikor is az Egyesült Izzó megszerzi Kremenczky a bécsi vállalata és ezzel a Magyar Wolframlámpagyár, illetve az Orion Rt. részvényeinek a többségét.

1930. szeptemberében a Magyar Wolframlámpagyár napi rádiókészülék termelése elérte az 50 db-ot. Ebben az évben indult meg az ORION rádiókészülékek exportja is. A rádiókészülékek gyártásával párhuzamosan elkezdték a rádióalkatrészek gyártását és forgalmazását is.

A gyár jelentős eredményeket ért el a rádiózás népszerűsítésében is. Kremeneczky János 1934. októberében bekövetkezett halálával a vállalat kizárólagos irányítása az Egyesült Izzó kezébe került. Ebben az időben már az ország egész területén vehető volt a rádió adása, a kereslet megnövekedett a rádiókészülékek iránt. Azonban újabb versenytársak jelentkeztek a rádiógyártás területén: a Standard, a Philips, a Siemens és a Telefunken magyarországi gyárai. Kartell megállapodások jöttek létre a gyárak között, így a Magyar Wolframlámpagyár, illetve az ORION többletkészülékeit külföldön értékesítette. A legnagyobb piacok ezekben az években: Németország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Belgium, Törökország, Svájc és  a skandináv államok voltak, de a tengeren túlra is szállítottak. A néprádió gondolata, az ország lakosságának szélesebb bekapcsolása a rádiózásban először 1936-ban merült fel, de csak 1939-ben indulhatott el a gyártás. Megállapodás értelmében 20.000 db néprádiót kellett gyártani. A néprádió árát a kincstár 57,30 pengőben állapította meg, amelyből a vásárlónak részletre vásárláskor 48 pengőt kellett kifizetni.

A különbözetet a kincstár állta. A vállalat profilbővítés hajtott végre és hőpalackokat, orvosi üvegáruk gyártását kezdte meg. Emiatt a rádiókészülékek gyártását az Egyesült Izzó telepére, Újpestre, a Váci út 77 szám alá helyezte át az Igazgatósággal együtt és a Váci út 99-ben csak a rádiókészülékek javítása és az egyéb cikkek gyártása maradt. 1938-ban készül el az Orion első lemezjátszós zeneszekrény, az Orion 99 G. Ezekben az évekbe a legyártott készülékeinek jelentős részét exportra készítik, a világ minden tájára. A magyar rádióipar az 1940-es évekig már évi 100.000 db készülék gyártására fejlődött és ennek felét az ORION készítette. Fontos változás jelentett a gyár életében, hogy 1941-ben az Oriont hadiüzemmé nyilvánították. 1942-ben a vállalat részesedése a rádióexportot lebonyolítók körében, a világpiacon, a 25-30%-ot teszi ki.

A háború befejezése után, a gyár szinte azonnal elkezdi a munkát. 1945 februárjában a Szovjetuniótól kapott komoly támogatást és egyben megrendeléseket. Mérőműszerek gyártásával és 10.000 db hordozható rádiókészülékek elkészítésével bízzák meg. Közben a hazai rádiókészülékek gyártása is beindul. 1947. február 8-án a vállalat belső szervezetében is változások állnak be. Az 1925 óta használt védjegy alapján, ORION Rádió és Villamossági Vállalatra változtatják a nevét. 1948-ban államosítják a vállalatot.  Az államosítás után a kormányzat 12 000 db népszuper rádiókészülékre ad megrendelést. A rádiókészülék gyártás bővülése miatt 1951-ben önállósult a műszerüzem (EMG megalakulása) és a gyár már csak rádiókészülékek gyártásával foglakozott. A rádiógyár 1951 nyarán költözik a X. kerület Jászberényi útra.

Orion 306

1954-ben már 257 ezer rádió került ki a gyárból és nemzetközi elismerésként 1958-ban a brüsszeli világkiállításon az AR 306-os típus aranyérmet nyert. Ez a konstrukció 7 csöves, négy hullámsávú, AM és FM adások vételére alkalmas. A nemzetközi elismerés, a modern, kistérfogatban megépített, kellemes külsejű készülékért kapta. Ez volt az utolsó készülék, amit még a hagyományos szerelési eljárással készítettek. Ezután már csak nyomtatott áramköri lapon szerelt készülékeket gyártottak és ez a technológia egyszerűbbé tette a nyomógombos kapcsolók széleskörű alkalmazását.

A magyarországi rádiógyártás történetében az ORION 286 db különböző típusú és közel 3 millió készüléket gyártott le. Az Orion A 115A típusú néprádiókból 1951-1957 között több, mint 500 000 db készült el. 1955-ben elkészült az első TV vevőkészülék konstrukció és 1988-ig mintegy 3 millió fekete-fehér készülék hagyta el a gyárat. A magyar elektronikai ipar fejlődése új gyártó ágazatok megvalósítását igényelte, melyet vállalati profilok átrendezésével hoztak létre. Így az Orion mikrohullámú átvitel-technikai, majd számítástechnikai berendezések gyártását honosította meg, beszüntetve, illetve korlátozva a rádiókészülékek és távlatilag a TV készülék gyártását. A fejlődéssel lépést tartandó, a PANASONIC céggel együttműködve a videomagnó gyártással is ismerkedett az Orion, mígnem 1989-ben a bekövetkezett rendszerváltás a gyár történetében. Az addig sikeres gyár a rendszerváltás után, 1991-ben spontán privatizációval 4, többségében külföldi érdekeltségű kft-re bomlott.

Ma egy szingapuri kereskedelmi céghez tartoznak, élve a korszerű technológiai adottságaival és a sok évtizedes gyártási tapasztalatokkal, széles szakterületen vállalnak szerelési munkákat.  Szerelnek pl. TV készülékeket, autórádiókat, mikrohullámú sütők elektronikáját, vagy bármilyen elektronikai részegységet.

Kollár Ernő
HA5DB